szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A jegybankelnök a 2010 óta eltelt időszakot a Magyarország elleni támadás bűvöletében töltötte. Összeesküvés-elméletét a napokban élesztette fel, mi pedig összeszedtük, kiben látott ellenséget eddig.

Egy szövetséges állam konspirációjaként mutatott be a napokban Matolcsy György egy 2015 tavaszi álhírt, amely az Erste bedőléséről szólt, és amely néhány órás pánikot idézett elő a banknál. A Magyar Nemzeti Bank elnöke nem nevezte meg ugyan az országot, ám leírása alapján nem volt nehéz azonosítani. „Egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”. Az Egyesült Államok itteni nagykövetségéhez köthető, akkortájt kirobbant kitiltási ügyről hamar kiderült, hogy a kormányt és az adóhatóságot érinti, ám mivel a pontos részletek máig nem ismertek, kérdés, mennyiben járult volna hozzá a „jegybank megbuktatásához”. Az is gyengíti az elméletet, hogy a botrányt (hat magánszemély kitiltását) nem is az amerikaiak vagy az ellenzéki sajtó robbantotta ki, hanem az akkor a kormányhoz közeli Századvég tulajdonában levő Napi Gazdaság.

A konteó megértését az sem könnyíti, hogy a jegybankelnök mondatait meglehetősen nehéz kibogozni. Ha jól értjük, Matolcsy azt állítja: 2015 elején a csaló brókercégek (Buda-Cash, Hungária, Quaestor) lebuktatását siettették az amerikaiak azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank felhasználásával „egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján” bankpánikot akartak kelteni Magyarországon. Tehát Matolcsy szavait idézve azért buktatták le a cégeket „január-február-márciusban, mert segítettek a jegybanknak, hogy még időben, áprilisban lehessen bankpánik Magyarországon.”

Stiller Ákos

A négy óráig tartó bankpánik 2015 márciusában a Dehir.hu internetes oldal híre nyomán indult el. A debreceni portál arról írt, hogy többen telefonáltak a szerkesztőségbe, akik azt hallották, bajban van az Erste.

Az álhírt pillanatok alatt cáfolta az Erste, az MNB és az NGM is, és már csak azért is furcsának tűnhetett, mivel néhány héttel korábban a kormány szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy tulajdonrészt szerez a bankban.

Most pedig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén volt a sor, hogy cáfolja a jegybankelnök állításait. A Népszava érdeklődésére Richard Richard Damstra, a nagykövetség szóvivője egyszerűen „hiteltelennek” nevezte a jegybankelnök kijelentéseit.

Összeesküvéselmélet-hívő jegybankár 

Tény, Matolcsy György nem kezdő az összeesküvés-elméletek terjesztésében. A Financial Times kelet-közép-európai témákkal foglalkozó szerkesztőségi blogja már 2013 márciusában ezzel a címmel vezette fel azt a hírt, hogy az Orbán-kormány nemzetgazdasági minisztere kerülhet a Magyar Nemzeti Bank élére: „Magyarország pénzügyminisztere, összeesküvéselmélet-hívő és jegybankár?”

A rangos - Matolcsyt következetesen és keményen bíráló - pénzügyi lap szerzője a politikus Heti Válaszban közölt publicisztikáit idézte fel. Ahhoz, hogy ezekre még Londonban is felfigyeljenek, elég volt azt fejtegetnie, miszerint a Nemzetközi Valutaalap és az EU megpróbálta megrengetni és csődbe kergetni Magyarországot.

Ennek eszköze Matolcsy szerint a 2011 őszén kezdődő „Nagy Támadás” volt. A gazdasági nehézségek és a politikus unortodox gazdaságpolitikája miatt ekkor alig akadt olyan szakértő, amelyik nem azt várta a magyar kormánytól, hogy az IMF és az EU segítségét kéri. Ez így is történt, ám gyorsan összerúgták a port, ami a forint árfolyamának további eséséhez és sorozatos leminősítéshez vezetett.

Nem sokkal később, 2012 júniusában Matolcsy Richard Questnek, a CNN riporterének nyilatkozva már „tündérmeseként” jellemezte a magyar gazdaság helyzetét, hozzátéve, hogy a magyar példa egy éven belül sikeres lesz. Ami a tündérmesét illeti: 2012-ben a magyar GDP 1,6 százalékkal esett vissza. Az tagadhatatlan, hogy a recesszióból 2013 második negyedévében, az interjú után egy évvel lábalt ki a magyar gazdaság, a 2,1 százalékos éves növekedést azért nehéz tündérmeseként jellemezni.

Tündérmesék a kabinetből 

Matolcsy volt kabinetfőnökének a memoárja is hosszan értekezik erről az időszakról. Wiedermann Helga a Sakk és póker című könyvében azt írja: amikor a nemzetgazdasági miniszter szembefordult az IMF-fel (és a hitelminősítők elkezdték bóvliba vágni a magyar államadósságot), hat nemzetközi bank egy New York-i találkozót hívott össze. Ekkor arról döntöttek, hogy pénzügyi támadást indítanak Magyarország ellen. A szerző állítása szerint azt akarták elérni, hogy Orbán Viktort egy másik fideszes politikus váltsa a kormány élén.

MTI / Koszticsák Szilárd

A könyvben persze ennél pikánsabb részletek is vannak. A kabinetfőnök például leírja, hogy Matolcsy fejében akkor állt össze a támadás terve, amikor elolvasta Frei Tamás egyik könyvét. Kár, hogy A bankárról nem jelentetett meg recenziót a Heti Válasz hasábjain.

A legfélelmetesebb részlet nem is ez volt a Sakk és pókerben, hanem az, amelyikben a volt kabinetfőnök arról mesél: Matolcsy a Goldman Sachs embereivel ebédelt és ott elmondta nekik, hogy a magyar kormány az IMF-hez kíván fordulni segítségért. „A beszélgetőpartnerek kezében megállt a vajazókés. Egyikük a mosdót keresve azonnal felállt. Nem tudni, hány telefont eresztett meg, de amikor visszajött, igen gyorsra fogták az ebédet” – folytatódik az írás, amely azzal zárul, hogy ezek után Matolcsy biztos volt abban, hogy a nagy nemzetközi befektető csoportok támadást indítottak Magyarország ellen.

A nagy kérdés persze az, egy kormánytag hogyan kogyoghatotta el a nem csupán bizalmas, de piacbefolyásoló információt, amiért elvben súlyos büntetést kellene kiszabnia rá a Magyar Nemzeti Banknak, amelynek később ő lett a vezetője. Az NGM egykori államtitkára, Pleschinger Gyula szerint nem történt ilyesmi, ezt viszont akkor Peter Attard Montalto, a Nomura Magyarországgal is foglalkozó elemzője cáfolta.

A siker hírnöke

A Nagy Támadás elmélete természetesen a recesszió elmúltával sem lett az enyészeté. 2014 végén, már a jegybank elnökeként a Heti Válasznak adott interjúban beszélt arról, hogy 2015-ben az euróövezet egyes tagjai ismét bajban lesznek, ezt kihasználva „bizonyos pénzpiaci csoportok egyes országok vagy akár az unió egésze ellen pénzügyi támadást indíthatnak”.

A mondat első fele maradéktalanul teljesült, elég a görög válságra gondolni. A második fele viszont már sántít: az év elején ugyan a svájci jegybank hirtelen megszüntette az euróhoz kötött árfolyamkorlátot, ami földindulást idézett elő a piacokon, ám ezt követően az eurót senki nem bántotta. Ennek nem ezoterikus a magyarázata: az EU-ban kiépültek azok a védőmechanizmusok, amelyek megakadályozták, hogy az újabb görög csődközeli helyzet az euró bukásával fenyegessen.

Matolcsy védelmében nem árt elmondani, hogy a devizakitettség csökkentése valóban javította az ország stabilitását. Az más kérdés, hogy a forintosításból származó nyereséget miért kellett az MNB alapítványaiba tolni vagy értékes ingatlanok megvásárlására fordítani. Ha támadás érte a jegybankot az elmúlt időszakban, leginkább emiatt történt.

A jegybankelnöknek természetesen erre is megvan a válasza, és azt szívesen meg is osztja közönségével. Tavaly májusban egy győri rendezvényen ezt így magyarázta: azért érik politikai támadások az MNB-t és alapítványait, mert 

olyasmit tud Magyarország, olyan modellt mutatott Európának és a világnak, ami példaértékű. A siker hírnöke és tükörben megjelenő képe az, hogy bennünket ilyen mértékben megtámadnak.

Természetesen nem csak a külföldi erőkben lát összeesküvőket a jegybankelnök. A személye elleni támadásokat is rendre azzal veri vissza, hogy ellenfelei összeesküvés-elméleteket gyártanak vagy blöffölnek. Ennek minősítette például azt, hogy száműzte a teakonyhákat és a nyolcas számot a jegybankból, hogy az MNB által felügyelt UniCredit vezérigazgatójának (mellesleg a Bankszövetség elnökének), Patai Mihálynak a luxuslakását bérli, vagy hogy barátnőjének, Vajda Zitának több százezer forintos állást kínált a jegybankban.