Mellkasi fájdalmat érzel? 4 vizsgálat, ami megmentheti az életedet

Szorító, szúró vagy bizonytalan fájdalom a mellkasban? Számos betegségre utalhat az ilyen jellegű tünet, amelynek kivizsgálási lehetőségeiről dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt.

Szorító mellkasi fájdalom jelentkezhet terhelésnél, és mivel pihenésre elmúlik az érzés, sokan nem foglalkoznak vele. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér-szűkületre is utalhat, így mindenképpen javasolt kivizsgáltatni.

Ilyen a fájdalom jellege

Ha beteg nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, akkor mentőt kell hívni. Jelentkezhet még verejtékezés és más vegetatív tünet, például hányinger, légszomj és gyors, szabálytalan pulzus.

A vizsgálatok során kiderül, hogy szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket.  Gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire markáns, hanem bizonytalan érzésként jelentkezik. Emögött olyan okok húzódhatnak, mint a reflux, asztma vagy bordaporcgyulladás.

Az első lépés a kardiológiai vizit

Először kardiológiai vizit ajánlott, és a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez azért fontos, mert a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja. Bétablokkoló szedése esetén ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de általában szükség van további vizsgálatokra.

4 életmentő kardiológiai vizsgálat

A nagylabor vizsgálaton a teljes vérkép- és vizelet-elemzés számos olyan, akár rejtett problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, és céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Nemcsak a szívroham, de más betegségek megelőzésében is hasznát lehet venni ezeknek az új generációs orvosi készülékeknek. 

A nyugalmi EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét monitorozza, és erről görbéket rajzol a papírra. A kardiológus ennek alapján értékelni tudja a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, illetve a szív ingerképzését, ingervezetését és esetleges károsodását. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarokról, ritmuszavarokról, elektrofiziológiai eltérésekről és akár a szedett gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól is képet ad a vizsgálat.

A terheléses EKG olyan betegségeket is kimutat, amit a sima EKG nem. Ilyenkor fizikai erőkifejtés közben kell, hogy felvegye az orvos az EKG-görbét. Ezzel ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ilyenkor felléphet a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés és ritmuszavar is. A szívultrahang az esetleges billentyűhibákat, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat keresi, gyors és fájdalommentes vizsgálattal.

• megelőzés
• szív
• érrendszer
• szívbetegség
• ekg
• Életmód